A kertünk végében álló diófa alatt szoktam üldögélni, amikor a férjem focimeccset néz. Van ott egy régi, kicsit rozoga pad, amin még az apósom ült, amikor élt. A nap úgy szűrődik át a lombokon, hogy apró, táncoló foltokat rajzol a földre. Ezen a padon indult el az egész, úgy másfél éve, egy...